Település:
Somogy megye, Fonyód

Létrehozva:
2022-02-03 11:43:02


Séta Fonyódon


Járjuk körbe Fonyódot egy képes összefoglaló segítségével.

A fonyódi séták kiindulópontja a város központjában található vasútállomás. Az épület falán található a Kaposvár-Fonyód vasútvonal 1896-os indításának emlékére a 100. évfordulón állított tábla. A vasúti közlekedés Kaposvár és Fonyód között 1896. július 15-én indult meg s hozta magával a fürdőélet fellendülését. A vasútállomástól délre, a kikötőben a Hajóállomás díszes épületét 1913-ban Káli Nagy Dezső mérnök, balatoni kikötő-felügyelő tervei alapján építették.

A Balaton felé haladva látható Lányi Antalnak, a Balaton első átrepülőjének tiszteletére állított emlékoszlop, tábla, aki Badacsony és Fonyód között 1911. augusztus 28-án elsőként repülte át a Balatont. A parton áll Kiss István Páros akt (Emberpár) című szobra.

 

 

Lányi Antal emlékszobor; forrás: upload.wikimedia.org

 

A móló 1897-ban épült, amelyet tervezője, Scholcz Gyula műszaki főtanácsos igen helyes esztétikai szépérzékkel a Gulács-hegy merőleges középvonalának irányított. Ezt a kövekből felhányt mólót 1906-ban átépítették, kiszélesítették, majd hullámtörő, vagyis a kismóló létesítésével a mai korszerű kikötőt alakították ki. A Balaton part leghosszabb mólója 464 méter.

A kikötőben található a Zenepagoda, amelynek harangjátéka szórakoztatja az ott megpihenőket.

A kikötőből kelet felé haladva a Fürdő utcában a Villa Galéria falán látható Németh Istvánnak, Kaposvár első polgármesterének emléktáblája, aki az 1910-es évekig ebben a villában töltötte nyarait, manapság egész nyáron át kiállítások várják az érdeklődőket itt.

 

 

A Balaton part leghosszabb mólója; forrás: i.szalas.hu

 

A vasútállomással szemben van a Millecentenáriumi park és a Díszkút, amely balatoni madarakat formáz, Gömbös László alkotása. A parkban láthatjuk az Ülő nő szobrát. A járda mellett az 1956-os forradalom emléktáblája látható. A parknál látható egykori Vasúti Szálloda 1897-ben épült, több évtizeden keresztül szálloda és vendéglő volt, 1985 óta középiskolai kollégium. Az első Anna-bálok színhelye.

Az épülettől kelet felé haladva a Dísztérre érünk, ahol a Zsolnay kút csobogó vize kedvelt hűsítő a nyári melegben.

A Dísztérrel szemközt áll a Mátyás Király Gimnázium épülete, az 1980-as évek végén Makovecz Imre tervei alapján átépítették s elnyerte mai formáját. Itt, a Hunyadi János utcán haladva látható egy régi nyaraló falán Fodor András költő emléktáblája, aki Fonyódon írta verseit, s ezer szállal kötődött a városhoz. 1997 nyarán a fonyódi strandon érte a szívhalál.
Ha a Vasútállomástól a Szent István utcán végigmegyünk, eljutunk az országban egyedülálló Fácánosi palánkvárig, ahol a török idők emléke, Magyar Bálint várkapitány vitézsége ma is elevenen él a nyaranta megrendezett Hadijátékokban. Ugyanitt fekete márvány obeliszk őrzi a törökverő hősök emlékét. A palánkvár déli végében állnak a Fonyódi Múzeumi és Helytörténeti Egyesület által – Fonyód várossá avatásának 10. évfordulóján, 1999-ben – ültetett tölgyfák.

 

 

Mátyás Király Gimnázium; forrás: upload.wikimedia.org

 

A Palánkvártól nyugatra a Lenke utca 21. sz. alatt áll Fonyód egyetlen, máig is megmaradt népi műemlék épülete, a közel 200 éves Présház-étterem. A birtokos Lengyel család építtette az 1800-as évek legelején a szőlőbirtok kiszolgálására.

Ha a vasútállomástól a József utcán indulunk az út jobb oldalán a Testvérvárosi park utunk első állomása. Itt láthatóak Fonyód testvérvárosainak (Leipheim, Borszék, Novi Vinodolski, Érsekújvár) címerei és zászlajai, valamint a távolságukat és irányukat mutató tábla.

Az útról jobbra letérve az úgynevezett Birka lépcsőre a Panoráma sétányon végighaladva egészen a bélatelepi villasorig juthatunk.

A József utcán az ország mondhatni legszebb szerpentin útjának emelkedőjén haladva a Valkó kilátónál pihenhetünk és megcsodálhatjuk a lenyűgöző szemközti panorámát. A kilátó után találjuk közvetlenül a Kripta villát, amelynek legendája évtizedek óta elérzékenyíti a látogatókat. A beteljesületlen szerelem arra késztette a kedvesét elvesztő férfit, hogy a maga s elhunyt szerelmének alakját kő-nászágyba faragtassa.

 

 

Bélatelep; forrás: upload.wikimedia.org

 

Az út baloldalán az erdélyi fatemplomokat idéző, 1936-ban épült protestáns templom áll. Előtte a II. világháborúban elpusztult polgári áldozatok nevét tartalmazó kopjafa emlékezik Fonyód mártírjaira. Innen a Sipos hegy tetejére az erdei úton juthatunk fel a Kilátóba, ahonnan elragadó kép tárul elénk: Keszthelytől Keneséig – a Balaton-parton egyedül erről a helyről – láthatjuk az egész Balatont. A Sipos hegyen az Erdei tornapályán elhelyezett táblák segítségével kedvünkre megmozgathatjuk végtagjainkat.
A protestáns templomtól nem messze a József utcáról jobbra lekanyarodva a Templom utcában láthatjuk az 1902-ben épült katolikus templomot, mellette a fából faragott Jézus szobrot.
A templom után továbbhaladva a Kossuth-erdőbe érünk, ahol Benedek György szobrászművész Fonyód I. és a II. világháborúban elesett katonáinak emlékére emelt monumentális munkája áll. Az erdővel szemközt látható az 1940-ben felépült Magyar Bálint Általános Iskola és parkjában az 1848/49-es szabadságharcra emlékeztető kopjafa.

A Kossuth erdőből a Bartók Béla utcán sétálva a volt Velics-villa falán Szinyei Merse Pál táblája őrzi emlékét annak, hogy a nagy festő 1916 és 1917 nyarát ebben a villában töltve nyolc képet festett Fonyódról és a Balatonról.

 

Szinyei Merse Pál egyik festménye; forrás: papageno.hu

 

Utunkat a Bartók Béla utcán folytatva az út jobboldalán láthatjuk az 1900-ban emelt Mária szobrot a mai Szabó Ferenc Zeneiskolával szemben, amely egykor a Vaszary család tulajdonában volt; ők állítatták nagybátyjuk, Vaszary Kolos prímás, esztergomi érsek javaslatára a kegyhelyet.

Az út másik oldalán kezdődik a híres fonyód-bélatelepi villasor, amely 1894-ben kezdett kiépülni, s a mai napig a legtöbb villa megőrizte jellegzetes vonásait eredeti formában. Bélatelep a jómódú, "úri középosztály" tagjainak volt a nyaralóhelye, jobbára orvosok, jogászok, földbirtokosok, politikusok, művészek, gyártulajdonosok töltötték itt szabadidejüket, többek között Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere, Huszka Jenő zeneszerző, Törley pezsgőgyáros.

A sétányon haladva legelőször Szaplonczay Manó emlékoszlopát látjuk, melyet Bélatelep alapítója előtt tisztelegve 1934-ben emeltek. Két oldalán gránittáblákat állított a Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület Fonyód szerelmesére emlékezve. Ugyancsak itt láthatjuk Bélatelep névadójának, gróf Zichy Bélának az emléktábláját, aki felkarolta a Balatonkultusz eszméjét és lehetővé tette számukra, hogy felépítsék a legszebb balatoni villasort. A Szaplonczay sétány következő látványossága Pál Mihály 1987-ben emelt Balatoni szél szobra. A szemközti csodálatos, nem mindennapi panorámában igazít el a tábla, amely a túloldali hegyeket ábrázolja.

A Márffy téren Ripka Ferenc főpolgármester emlékére a róla elnevezett kúton a Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület állított táblát születésének 130. évfordulóján, 2001-ben. Ripka Ferenc majd' 40 éven keresztül töltötte nyarait Bélatelepen, s Szaplonczay Manó halála után, 1916-tól a bélatelepi Fürdőegyesület elnöke is volt.
Kitérőt téve a térről induló Ripka sétányon a bélatelepi vasútállomásra juthatunk. Az épületet 1928-ban emelték s az egyik legszebb, eredeti formájában megmaradt balaton-parti vasútállomás. Falán egy 1944-ben állított tábla, amely az első fonyódi fürdőzőknek, a majdan létesített Bélatelep felfedezőinek állít emléket. Ezen a helyen állt a 103-as számú vasúti őrház, amelynek tisztaszobáját kibérelve az ősfürdőzők felfedezték a Balatont az 1860-as évektől kezdődően.
A 7-es úton továbbhaladva Fenyves felé, majd letérve a Báthory utcában áll Bacsák Györgynek, az utolsó magyar polihisztornak a háza. Fonyód nagy öregje matuzsálemi kort élt meg, 100 éve alatt régészkedett, foglalkozott az eljegesedés problémájával is. A ház falán emléktábla őrzi nagyságát.

Visszatérve a Szaplonczay sétányra a Ripka-kúttal átellenben az út másik oldalán a kerítésen volt villája előtt láthatjuk Huszka Jenő zeneszerző emléktábláját, aki szintén évtizedeken át nyaralt s dolgozott Fonyódon, hiszen nem egy világhírű művét ebben a villában szerezte.

 

 

Szaplonczay sétány, forrás: i.szalas.hu

 

A sétány azon részén, ahol kiszélesedik az út, található a 2001-ben állított Millenniumi Apostoli Kettős-kereszt, amely 18 méterrel emelkedik a magaspart fölé.
A sétányról balra letérve erdei úton feljuthatunk a 233 méter magas Várhegyre, s a kilátóban gyönyörködhetünk a csodálatos panorámában, északon a Balaton-felvidék, keleten Boglár s a déli part többi települése, délen a Nagyberek, nyugaton Fenyves és Keszthely nyújt maradandó élményt. Az erdőben az Edison utcától nem messze van Szaplonczay Manó sírja, akit kívánsága szerint halála után szeretett erdejében helyeztek végső nyugalomra.

 



Millenniumi Apostoli Kettős-kereszt; forrás: img1.utazzitthon.hu

 

 

Forrás:

balatontravel.hu

Felső kép: Fonyód Városi Strand, forrás: i.szalas.hu


 

 

 

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »