Molnár Csilla Andrea Kaposváron született 1969. január 20-án, de Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. A fonyódi Karikás Frigyes (ma Mátyás Király) Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait.

A Szépségverseny

Molnár Csilla Andrea 1985 kora tavaszán jelentkezett az ötven év kihagyás után először megrendezett magyar szépségversenyre. Egy osztálytársa találta a versenyfelhívást egy újságban, s javasolta Csillának, induljanak mindketten. Csilla beleegyezett, és otthon beszélt a családjának a felhívásról. Bevallotta azt is, hogy már a jelentkezéshez szükséges fotót is megcsináltatta, valamint az adatlapot is beküldte.
Édesanyja nem tulajdonított különösebb jelentőséget az ügynek, játéknak tekintették, s engedte Csillát. Édesapja viszont – néhány kivételes időszaktól eltekintve –, végig tiltotta, ellenezte ezt az egészet.

Az 1985. évi magyar szépségversenyt a Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat szervezte és rendezte. Az előkészületek 1984 őszén kezdődtek el, amikor a Média képviselői a szomszédos Ausztriába, a Miss Austria Corporationhoz mentek tapasztalatszerző útra, s ez a vállalat be is szállt a magyarországi verseny rendezésébe. Az ötlet onnan eredt, hogy 1984 decemberében Tóth Rita, a Magyar Divat Intézet manökenje az Austria Tabak által támogatott bécsi Miss Europa választáson 3. helyezést ért el. (Rita nem magyar szépségkirálynőként jutott ki erre a versenyre: az osztrákok egy magyarországi forgatás alkalmával ismerkedtek meg a lánnyal, s néhány hónap múlva meghívták őt, hogy képviselje Magyarországot a megmérettetésen.) Az Austria Tabak a magyar versenyt is támogatta anyagilag, cserébe erőteljes reklámot kértek: a versenyen induló lányok például Milde Sorte feliratú szalaggal vonultak a színpadon, és a sorszámukon is szerepelt ez a felirat. (A dohányáruk reklámozását abban az időben törvény tiltotta.)

A magyarországi verseny további szponzorai voltak: a Budapest Tourist Utazási Iroda, a Caola Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Vállalat, a Centrum Áruházak Vállalat, a Fotex Amerikai-Magyar Fotószolgáltatási Kft., az Izsáki Állami Gazdaság, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, valamint a Sasad Kertészeti Mgtsz.

A válogatások 1985 tavaszán kezdődtek: újsághirdetések, televízió- és rádióhirdetések alapján mintegy 2000 jelentkező küldte be adatait és fotóját. A kiírás szerint jelentkezhetett minden 16-27 év közötti, 160 cm-nél magasabb, magyar állampolgárságú hajadon. A kétezer jelentkezőből a fényképek alapján az előzsűri 618 lányt választott ki, akik részt vehettek az elődöntőkön. A bírálóbizottság tagjai voltak: Csathó Mari, egykori manöken, a Magyar Divat Intézet szakértője, Csenterics Ágnes tévérendező, ezúttal mint a "Miss Magyarország" rendezvénysorozat főrendezője, Farkas Jenő tánctanár, Frenreisz Károly popzenész – zsűrielnökként – és Komlós Péter fotóművész. A bizottságban volt még a helyi szálloda, valamint a rendező szerv, a Magyar Média egy-egy képviselője.

A selejtezők

Sopronban, Miskolc-Tapolcán, Tatabányán, Szegeden, Pécsett és Budapesten május végén – június elején előválogatásokat és selejtezőket tartottak és összesen 193 jelentkezőt engedtek tovább a közönség elé az elődöntőkre. A hét tagú zsűri a selejtezőkön igennel vagy nemmel szavazott. Legalább négy igen szavazat kellett ahhoz, hogy valaki az elődöntőbe jusson.
Csillát és osztálytársát eredetileg a pécsi selejtezőre hívták, de mivel pont aznap volt az osztálykirándulásuk – és az iskolában még nem tudtak a két lány jelentkezéséről –, Csilla levélben kérte a szervezőket, hogy tegyék át őket egy másik időpontra. Kérésüknek helyt adtak, így indultak a budapesti Penta szállóban tartott selejtezőn. Innen Csilla is, és a vele együtt induló osztálytársa is továbbjutott.

Az elődöntők

Az elődöntők szintén az ország különböző pontjain zajlottak: augusztus 9-én Győrött a Rába Szállodában, augusztus 17-én Miskolc-Tapolcán, a Juno Szállodában, augusztus 24-én Szegeden a Tisza Szállodában, augusztus 31-én Pécsett, a Pannónia Szállodában, szeptember 6-án Budapesten az Atrium Hyatt Szállodában, s végül szeptember 14-én szintén Budapesten, a Buda Penta Szállodában. Ezekről az első 11 lány jutott tovább a középdöntőkbe. A kísérőknek, nézőknek a belépőjegyek ára 450 forint volt.
Csilla az elődöntőn a pécsi Nádor szállodában vonult a zsűri elé. Ide már meghatározott ruhákat kellett vinni, ezek kiválasztásában és megvásárlásában a család egyik barátja, a kis fonyódi vendéglőben gyakran megforduló Balázs Klári segédkezett Csillának, hisz a lánynak – mint a legtöbb tininek –, nem voltak erre alkalmas ruhái.
Ezen a pécsi elődöntőn indult Kruppa Judit is, és Csillával holtversenyben nyerték meg a versenyt. Csilla osztálytársa innen már nem jutott tovább.

A középdöntők

A középdöntőket két időpontban és helyszínen (szeptember 21-én a budapesti Hungária Szállodában, illetve szeptember 28-án a Fórum Szállodában) tartották. A nézők számára a belépők ára itt is 450 forint volt. Csilla a Fórum Szállodába volt hivatalos.
A középdöntőre is kellett néhány meghatározott ruha, Csilla osztálytársai pedig önzetlenül segítettek, s bőröndszám adták kölcsönbe jobbnál jobb ruháikat. Csilla a fürdőruhával bajlódott a legtöbbet, nehezen döntötte el, melyiket vigye, és végül sajnos nem jól választott. A 4. helyen végzett, lepontozták, állítólag a fürdőruhája miatt –, míg Kruppa Judit itt is első helyezett lett.

Országszerte 37 Centrum áruház kirakatába és előterébe helyeztek ki tablókat a középdöntőkbe jutott 68 lány fotójával. A vásárlóközönség szavazhatott, hogy ki legyen a Centrum különdíjasa, azaz a Centrum szépe. A végeredményt a döntőn hirdették ki.

Már az elődöntőktől kezdve a Magyar Média, a szervező cég egy szerződés kényszerű aláíratásával bombázta az összes induló lányt. E szerződés óriási botrányt kavart, mivel a lányokat maximálisan kihasználta. Egyedül egy lány, Kalmár Zita, a későbbi 6. helyezett nem írta alá. Zitát többször ki akarták zárni a versenyből, végül mégis mindig továbbjutott.

A döntő         

A döntőt megelőző este az osztrák szervező céget képviselő zsűritagok, valamint a döntős lányok közös vacsorán vettek részt a Halászbástya étteremben.

A nagy napra, a döntőre 1985. október 5-én került sor a Budapest Kongresszusi Központ vadonatúj épületében. Az ide bekerült 25 lány már reggel a helyszínre érkezett főpróbát és kamerapróbát tartani.

A nézőknek a döntőre már valamivel olcsóbb, 200 forintos belépőjegyet kellett fizetniük. Este 9 órakor végre megkezdődött a verseny. A színfalak mögött végig nagy volt az izgalom. Az öltözőben elhelyeztek egy TV-készüléket, amelyen a lányok – így Csilla is –, izgatottan figyelhették az éppen a színpadon vonuló társaik szereplését és kapott pontszámait.

Az eredményhirdetés előtt a nézők szórakoztatására – és izgalmuk fokozására – még Boncz Géza humorista és Turi Lajos (Lui) produkcióját tekinthette meg a közönség.

Az eredményhirdetésre újra a jól ismert egyrészes fürdőruhában, kezükben egy-egy szál gerberával jelent meg a 25 lány. A műsorvezetők kihirdették a különdíjakat, melyek a következők voltak:

- a Centrum Áruházak közönségdíja (40 ezer forint és reklámszerződés): Kondász Tünde,
- a Caola különdíja (kizárólagos reklámszerződés, valamint 50 ezer forint készpénz): Klem Gabriella,
- a Fotex különdíja (100 ezer forint és egy 1 éves fotómodell-képzőbe szóló kaliforniai ösztöndíj): Kalmár Zita,
- Budapest Szépe, a Budapest Tourist díja (10 ezer forintos utazási utalvány): Füstös Veronika.

Ezután következett a győztesek kihirdetése: harmadik helyezett Füstös Veronika lett, második Kruppa Judit, az első helyezett pedig MOLNÁR CSILLA ANDREA.

Csilla, mint a verseny első helyezettje, a következő díjakat nyerte: egy Pierre Cardin kosztümöt, egy 3 napos bécsi utat, az Izsáki Állami Gazdaság ajándékcsomagját, valamint a Centrum 50.000 forintos reklámszerződés-ajánlatát, melyet később nem fogadott el. Megnyerte továbbá a lehetőséget, hogy indulhasson az 1986-os Miss Európa versenyen. A versenykiírásban a díjak között szerepelt egy kairói utazás is, ahová azonban Csilla nem jutott el.

A verseny másnapján a budapesti Béke Szálló Orfeum termében tartottak egy sajtótájékoztatót, ahová hivatalos volt az első 3 helyezett, valamint a különdíjasok.

Európa harmadik legszebbje

1986. február 28-án A Máltán megrendezett "Miss Europa International 1986" szépségversenyt az osztrák Miss Austria Corporation rendezte. A versenyt az Austria Tabak szponzorálta.

Az Európából érkező 24 lány először Münchenben találkozott egymással, azt mondták nekik, hogy ott lesz a felkészítő tábor. Ehelyett különféle divatbemutatókon, fotózásokon kellett részt venniük, valamint egy televíziós show-műsorban léptették fel őket (a Thomas Gottschalk-vezette Na Sowas! showban) az ott töltött néhány zsúfolt nap alatt, s mindezért egy fillér díjazást sem kaptak – legalábbis Csilla semmit nem kapott. Ráadásul az itthoni rendező szervtől azt az utasítást kapta, hogy vigye magával a koronáját Máltára, mivel minden lány viszi majd magával. Biztosítást nem voltak hajlandók kötni az akkor 70.000 forintot érő koronára, így Csilla végig az ölében tartotta utazás közben.

Münchenből indultak tehát Máltára, a Miss Európa versenyre. Az utazás nem volt egyszerű. Eredetileg repülőgéppel mentek volna, de végül buszoztak Rómáig, s onnan repültek Máltára.

1986. február 25-én érkeztek a csodaszép máltai Dragonara Palace Hotel-be.

A Miss Európa szépségversenyen a lányok népviseletben, estélyiben és egyrészes fürdőruhában vonultak a zsűri elé.

Egy zsűritag maximum 6 pontot adhatott a lányokra. A verseny összesített végeredménye alapján Csilla kapta a legtöbb pontot, kereken 60-at. A második és harmadik helyen holtverseny alakult ki: a svéd és a spanyol lány 56-56 pontot kapott, a francia és az osztrák pedig 55-55-öt. Ekkor a zsűri újra kihívta az első 5 helyezett lányt a színpadra, tehát Csillát, valamint a svéd, spanyol, francia és osztrák lányt. Körülbelül két percig álltak a színpadon, ekkor pontot már nem kaptak, csak kihirdették a végeredményt. Nagy meglepetésre az addig második helyen álló svéd lány, Raquel Bruhn lett az első helyezett, első udvarhölgy az előtte harmadik helyen álló francia Cecile Lartique lett, és az addig legmagasabb pontszámot kapott Csillát már csak a harmadik helyezettnek hozták ki.

Ekkorra már kiderült az is, hogy miért kellett Csillának vinnie magával Máltára a koronáját. Rajta kívül ugyanis senki más nem vitte – mint később kiderült, a magyar szervező felajánlotta az Európa-szépe versenyt szervező cégnek, hogy ne készíttessenek koronát, majd küldenek egyet a magyar győztessel. Így került Csilla koronája a svéd Raquel Bruhn fejére, s ez a fotó járta be a világsajtót. 

A lányok közül a legtöbben nem is tudták, hogy ez Csilla koronája volt. A verseny előtt 1-2 nappal minden lányt lefotóztak a koronában, hogy amikor kihirdetik a győztest, azonnal szétküldhessék a fotót a sajtónak. (A koronát mellesleg hazahozták Máltáról, de Csilla egészen haláláig nem kapta vissza; halála után ajánlotta fel a koronát készíttető Fabulissimo, hogy kegyeleti okokból nem lesz belőle vándorkorona, hanem a családnak adja.)

Soha nem derült ki, hogy vajon miért csupán harmadik helyre került Molnár Csilla a maximális pontszámával, Csillának sem mondták meg soha.

A tragédia

Csilla egyre nehezebben bírta, hogy eleget tegyen a királynőségével járó felkéréseknek, és megfeleljen az elvárásoknak. Életét megkeserítették a pletykák és az egyre szaporodó családi és közéleti konfliktusok. 1986. július 10-én kora délután szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni az életét a kiérkező mentők.

A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek Magyarországon ilyen vetélkedést.

Emlékezések a királynőre

Fonyódi emlékszobra, Túri-Török Tibor alkotása (2016)

Kaposváron, a Keleti temetőben helyezték örök nyugalomra július 16-án a szép magyar lányt, akinek síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette.

Halála után két könyv jelent meg róla: Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós 1986-os, Szépséghibák című könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet, Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című, 1987-es riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről.

Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. A film az 1987-es Magyar Filmszemlén és a mannheimi dokumentumfilm-fesztiválon is díjat nyert.

Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma halála után néhány hónappal jelent meg, majd négy évre rá, 1990-ben pedig Menyhárt János zenéjével és Miklós Tibor szövegével Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című slágerré vált dal.

Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről – köztük Csilláról is – Szépségminták címmel gipszlenyomatokat készített. Ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg.

Forrás:

wikipedia

molnarcsilla.hu

Felső kép: Balázs Béla Stúdió